A mandala a kozmosz illetve klnfle istenek vallsi, vilgnzeti, filozfiai brzolsa. Elksztsi folyamata maga is egyfajta meditatv szertarts.
A sz, az si indiai szent nyelvbl, a szanszkritbl szrmazik. Jelentse: kr, v, krszelet, korong. Ms vlemny szerint jelentse az elmvel is kapcsolatban ll (manas a. m. „elme”). Eredett tekintve leginkbb a buddhista tibeti s indiai kultrhoz kthet, ahol ma is, vezredek ta hasznljk meditcis technikkhoz, gyakorlatokhoz. A jgik elmlyedst segt klnfle eszkzket hasznlnak, melyekre tmaszkodva szilrdan tarthatjk tudatukat meditcijuk trgyn. Ezek a test- s kztartsok, azaz mudra, a hangok, ami nem ms mint a mantra, a kzbe vehet trgyak, teht a vadzsra s a mala, illetleg az istensgek klnfle kpi brzolsai, azaz a mandala.
A mandalt nzve, a kpre koncentrlva harmonizlhatjuk magunkat, a neknk tetsz kppel gygythatjuk testnket, lelknket, kikapcsoldhatunk stresszes vilgunkbl, s rg elfeledett igazsgokra, emelkedett, tiszta gondolatokra s klnleges sszefggsekre bredhetnk r.
Mandalk ksztse, sznezse, festse gygytlag hat a lelknkre. A sznhasznlat a lelknk legmlybl jn, teht a sznek jelentse adja a szemlyisgnket. Lehetsges, hogy a mandalt, amit most festettl, egy v mlva teljesen mshogy ksztend el, teht mutatja akr a jellemfejldst is.
A MANDALA SZNEINEK A JELENTSE:
– Fehr: megknnyebbls, tkleteseds, egyttrzs, nyugalom. – Fekete: titok, megrzs, belts, jjszlets. – Szrke: lelki gygyuls, szeldsg, szeretet, hsg. – Srga: bartsgossg, fogkonysg, termszet, intelligencia. – Kk: elgedettsg, ellazuls, harmnia. – Tzpiros: rettenthetetlensg, hatalom, vltozs, szerelem. – Bbor: emberszeretet, idealizmus, blcsessg. – Rzsaszn: rzkenysg, a "bels" gygyulsa, egyetemes gygyuls. – Narancs: nkontroll, vitalits, becsvgy, megrzs. – Zld: nvekeds, bizalom, kapcsolat, gygyuls, nyugalom. – Barna: fldkzelsg, stabilits, tudatos ktds a krnyezethez. – Ezst: rzkfltti, termszetfltti kpessgek, rad rzelmek, jlt.
Tvolkeleti mandalk
Indin mandalk
|